A Gilitze Blog mögkezdi működésinek másik célját – az első mű, amellyē' foglā'kozik Katona József „Bánk bán” című munkája. Elemzés öt szakaszban, a mű keletközésitül a törzsrésziig, vázlatpont-csokrokba szödve, hogy jobban áttekinthető, gyorsabban ó'vasható lögyön (szerk.: ha pl.: esetlen holnap írnál belőle és nincs időd egy egész elemzést végigó'vasni, khmmm khmmmm; vagy ha csak át akarod futni, mē' má' eló'vastad). Ez az öt részbő' az ē'ső, a keletközés, valamint az ē'ső szakasz.

A mű héttere

■ 1814-ben egy éves beérkezési határidővē’ hírdetött pályázatot az Erdélyi Múzeum, az alakuló kolozsvári színház számára.
– Döbrentey Gábor fogā’mazta mög a kiírást, miszerint a dráma eredeti, hősi és történē’mi tárgyú lögyön.
– A határidőt mög köllött hosszabbítani, végül négy évvel később, 1818-ban Tokody János „A pártosság tüze” című pályamunkája vitte ē’ az első díjat.

■ Katona ē're a pályázatra írta a mög a Bánk bánt, amelyet lehetségös témaként, példaképp említött mög a kiírás.
– Korábban már többen fő’dó’gozták ezt a témát.
            Thúróczky János: A magyarok krónikája (XV. század)
            Antonio Binfini: Hunyadi Mátyás udvarában (Mátyás történetírója)
– Egy folyóiratban mög is jelent, de sönki se figyē’t fő’ rá.
– A sikertelenség miatt ē’keserödött, s ugyan továbbra is figyelömmel kísérte az irodalmi életöt, letöszi az ügyvédi vizsgát; Pestön kezd el dó’gozni; a darab sokáig áll.

■ Kisfaludy sikerei ā'ra ösztönözték, hogy ismét elővögye a Bánk bánt, s ennek köszönhetően ’19-re mögjelent a véglegös formájában.
– Munkáját nagyban segítötték barátja, Bárány Boldizsár pozitív kritikáig.
– A kész művet nem engedték kiadni, ā'ra hivatkozván, hogy a címszereplő ē’homályosítaná az urā’kodó alakját, ellenben írásban megjelenthetett.

■ Visszatér Kecskemétre, tisztviselőként kezd dó’gozni, majd végül főügyész lösz.
– Tervei között volt, hogy mögírja Kecskemét történetit.
– Tanulmányt ír „Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?” címmel. Véleménye szerint nyomtatásban is mög köllene jelenniük, továbbá
            a cenzúra
            a jó drámaírók ē’ nem ismerése
            a kritika hiánya
            a színházak hiánya

            valamint

            az, hogy olyan darabokat írnak, ami ē’túlozza a magyarságot, és egy mást             raknak így a darabokba

az okai a címben foglaltaknak.
– Színszélhűdése miatt már nem élhette mög drámájának bemutatóját, melyet így poszthumusz adhattak csak elő.

A mű

Előversengés

■ Ottó (önző, kéjsóvár, céltudatos), Gertúdis Magyar királyné testvére, szerelmes Melindába, Bánk bán nejébe, s úgy is gondolja, hogy mögkaphatja.
– Reménytelen rajongás
– Biberach (kóbor lovag=vándor ritter) Ottó érzései ellen van, mivē’ Bánk bán bosszúból könnyedén elbánhatna Ottóval. Itt még mellette áll, alapvetően jó, hisz óva inti a vágytól, ami az egész konfliktust fogja szülni.
– Ottó még hajlandó is lönne „lemondani” rúla, hisz ez csak erősítené érzéseit iránta.

■ Mögérközik Gertúdis/Gertúd, II. András/Endre felesíge, Magyarország királynéja.
– Még testvérivē’ szömben is gőgösen beszé’, ellenben nagyon tisztességösen azt mondja, hogy nem fog ártani jobbágyainak (alattvalóinak) pusztán Ottó kedvié’, azaz itt még előtérbe helyezi a népét a személyes érdekeikkel szömben, sőt Ottónak el köll hagyni a palotát.
→ Ez gyorsítja fő’ a mű eseményeit; ez a katalizátor sietteti Ottót, hogy mennél hamarább szörözze mög, amit akar.

I. szakasz

■ Melinda bátyjaival talá’kozik egy mulatozás közepette.
– Az ún. Bojóthi faj (Melindáék családja) kihalásán keserögnek, azonban Simon (az egyik báty) azt feleli, hogy nem lösz vége a családfának, lévén neki vannak gyerökei.
– Visszaemlékezés: Egy céda öregasszony miatt Simon felesíge mög akart ölni hat gyerököt a hétbül. Simon végül mögmentötte őket.

■ Mögjön Petúr bán.
– Visszahívta országjáró körútjárul Bánk bánt, mivē’ mind a haza, mind Melinda becsülete bajban van.

■Mögjön Bánk, az ország nádora.
– Petúr előadja neki a helyzetöt, miszerint Gertrúd ē’herdálja az ország pénzit, s idegenek lepik ē’ az országot. Bánkot ellenben ē’borzasztja a puszta gondolat is, hogy királynője ellen bármit is tögyön.
– Mögtudja a Békétlenök (táborának), azaz az elégödetlenködőknek a jelszavát – Melinda. Úgy érzi, hogy azzal, hogy az ellenállók arája nevit haszná’ják, azzā’ bemocskó’ják, hisz az a dolog, amit így titokban kell, jó dolog nem löhet.
– Egyúttā’ féltékeny is lösz, hátha Melinda nem vó’t hű hozzá.

■ Bánk talá’kozik Tiborccā’, beszé’getésüket kihā’gatja Biberach, majd ē’somfordál.
– Bánk má’ országjáró körútján is szembesű’t azzā’, hogy mily nehéz körülményök között él a nép, de Tiborc személyös példája mög is erősíti ezt. Tiborc ősz korára lopni kényszerű’t, hogy ē’ tudja tartani családját.

■ Ottó és Biberach talá’koznak.
– Melinda beleegyözött egy talá’kozóba, Biberach szerint a nő olyan, mint egy kalmár, olyan csalfák.
– Ennek ellenére afrodiziákumot adnak neki     , s Gertrúdot is elā’tatják, amíg az aktus folyik, így sokkā’ könnyebben kivitelözhető.
– Biberach ezen a ponton mögpróbá’ ē’távolodni az eseményöktű’, hisz tulajdon szömivē’ látta, hogy Bánk visszatért. Mi több, azon gondó’kozik, hogy Bánk oldalán többre vihetné („...Ott van a haza, hol a haszon...”). Mégsem csukja be egyik kaput sem – taktikázik.

■ Mögismē’jük Izidórát, Gertrúd cselédjit, aki szerē’mes Ottóba.
– A szerelem viszonzatlan, Biberach fő’világosítja, hogy Ottó Melindát szereti, így neki esélyi sincs. Valamint vá’toztatnia köll a visē’ködésin, mē’ így könnyen mög lehet kapni.

■ Mögjön Melinda – visszautasítja Ottót.
– A férfi letérdöl elibe. Ez a letérdölés több ponton visszaté’ a drámában. Itt Melinda mögmondja neki, hogy itt csak az térdepöl, aki imádkozik – mindönki más csak ámít, amikó’ térdepő’. Ezt Bán mondta neki, tehát igaz, követközésképp Ottó érzései hazugak. Kitart Bánk mellett.

■ Mögjelenik Gertrúd is.
– Mögtudjuk, hogy ő hívta az udvarba Melindát. Ez enyhe ellentétben van azzal a Gertrúdisszal, aki az elő versengésben kijelentötte, hogy nem fogja Ottót népe fölibe helyezni.
– Ugyan az az indok, hogy Melinda ne lögyön egyedű’, de már Melinda maga is tudja, hogy csak azé’t van itt, hogy Ottó mögszörözhesse. Együgyűnek hiszik Melindát.
– Gertrúd vágyai miatt családja bemocskolójának nevezi Ottót, de pár sorral lejjebb – mikor Ottó már lemondana Melindáról – már ő maga szólítja föl, hogy szörözze mög Melindát, mē’ mit fognak gondó’ni a családjukró’, hogyha a férfi örökös nem képes möghódítani egy egyszerű asszonyt. Vagyis egyszer ellenzi, máshol egyenesen támogatja az aktust. Mégis amikor testvére a konkrét véleményit kéri, nem ad neki választ, mondván döntsön ő. Így tiszta maradhat a keze a hódításban.

■ Bánk bán nagy monológja zárja az első szakaszt.
– Kihā'gatta Melindáékat, de azt már nem hallotta, amikó' visszautasította Ottót.
– Vacillál a haza és a magánélete között, hisz ha mögtorolja Ottó csábítását, akkó' a hazájának is ártana ezzē', lévén királynője öccse.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.