Szürrealista és expresszionista jelök a „A ló meghal, a madarak kirepülnek” című műbe'

Kassák Lajos (1887-1967) munkásmozgalmi érzületű költő, kinek stílusára hatássā’ vó’t mind az expresszionizmus mind a szürrealizmus. Nevéhöz fűződnek a Tett, a Ma, a Dokumentum, valamint a Munka című folyóiratok. Tárgyalt műve a Szittya Emil és Gödrös barátjávā’ ëgyütt mögtött nyugat-európai vándorútjábul és Apollinaire „Égöv” című versibül nyer ihletöt.

             Az expresszionizmus a latin „kifejezni” igéből ered, mivē’ a belső én vetődik ki, azaz ahogy a költő látja a világot. A stílust, s így a jelen művet jellemzi az intenzitás, az igei stílus, a fő’kiá’tás, valamint a társadalom elesöttjeivē’ való együttérzés. A társadā’mi különbségök elleni munkásmozgalom a brüsszeli színbe’ patetikus magasságba emē’ködik a fő’kiá’tások („…hurrá Oroszország! éljen! Zsivió!...), az anaforák és az ismétlésök ā’kalmazásávā’. Ugyanitt érződik a forradā’miság és az ē’ragadtatás („…a forradalom vörös tavasza…”).

          Kassák gondolatfolyama – melyet központozás ē’hagyásávā’ teremt mög – s irracionális asszociációi az egész világot irracionálisnak láttatják, melyek a szürrealizmus jellemzői. Gondolatainak csapongását az objektív és szubjektív képek váltakozása adja. Mindezen túl az olyan szürreális költői képök, mint a „…sürgönydrótok összerántották magukat és kabalákat írtak az égre…” teszik igazán irracionálissá Kassák gondolatfüzérét.

          Kassák művit ē’helyözve a magyar irodalomban mögállapíthatjuk, hogy páratlan darabja a két világégés közötti lírának, mely esztétikai értékin túl pontos képöt ad Kassák, s kora társadā’mának problémáirul.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.