Bertold Brecht (1898-1956) a bajorországi Augsburg városába’ születött. Politikai nézetei miatt menekű’nie köllött a második világháború előtti Németországbul, s az Egyesű’t Államokba’ telepödött le. Nevihöz fűződik a Brecht-i epikus színház, valamint a Berliner Ensemble.

            Eilif, a katona, testösíti mög azt az embört, aki az életbemaradásé’ lopni is képes a háborúba’; irónikus hogy ezé’ akkó’ kitüntetik, míg békeidőbe’ ugyanezé’ kivégzik. Stüszi böcsületösségivē’ próbá’ életbe’ maradni, de esetibül mögtudjuk, hogy a háborúba’ ömagába’ ez sömmi (ha mögtalá’ják nála a pé’zt, akkó’ azé’ végzik ki, ha nem talá’ják mög, akkó’ mög azé’). Katrin a békeértékröndű életstratégiát jelképezi, azonban űt is eléri a háború (némaság, sebhely, halál), tehát a nem részvétel së jelent mögó’dást Brecht értelmezésibe’. Az ű egyenös értékröndjükkē’ ellentétös a szerző választása szerint köpönyegforgató jellemmē’ mögformá’t pap, aki azoknak a szimbóluma, akik képösek életüké’ a különböző’ óda’lak között lavírozni. Fiegler Anna, azaz Kurázsi mama a háború haszoné’vezőinek a karaktere, az ű stratégiájuk hibája, hogy csak profitálni akarnak a háborúbul. Az ő családi tragédiája adja mög a mű Brecht-i tanú’ságát is: mindëgy, miként vöszünk részt a háborúba, a szerző értékröndje szerint így vagy úgy, de csapásként fog bennünket érni.

            Brecht művit ē’helyözve a világirodalomba’ mögállapíthatjuk, hogy mind pacifizmusa értékröndje, mind a háború borzalmai szű’te tanú’sága időtálló, s bármikó’ példaképp állítható.